Mivel a migrációs nyomás mértéke valószínűleg a következő években sem fog csökkeni, ezért átfogó európai stratégiára van szükség, amely a probléma teljes megoldására törekszik - hangzott el az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete által szervezett rendezvényen, a Ludovika Főépületben. Az eseményen magyar szakemberek mellett Hans-Georg Maassen, a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal korábbi elnöke is tartott előadást, amelyben többféle megközelítésből elemezte a menekültügy történetét, a jogi szabályozásának változásait és az integráció lehetőségeit.
„A mostani esemény egy négyrészes programsorozat utolsó állomása. Azt volt a célunk, hogy a magyar-német kapcsolatok a megértés irányába mozduljanak el, hogy bemutassuk egymásnak, mit miért teszünk bizonyos kérdésekben”- fogalmazott köszöntőjében Prőhle Gergely igazgató. A Stratégiai Tanulmányok Intézete vezetője elmondta, hogy jelenleg is megvan az évszázadok óta meglévő geopolitikai és a több évtizedes gazdasági egymásrautaltság a két ország között, és ezért is fontos, hogy a közvélemény számára is megjelenhessenek a közös pontok.
Hans-Georg Maassen, aki korábban jogászként a menekültjoggal foglalkozott, részletesen beszélt a menekültügy történetéről és jelenlegi aktualitásairól. Az előadásában elhangzott, hogy a migrációs válság szakadást okozott az EU-n belül az északi és déli országok, valamint a V4-ek és a többi tagállam között. A német szakember szerint komoly biztonsági kockázatot jelent Németországban az iszlamista szélsőségesek megjelenése, ami a többi között a jobboldali szélsőségesek megerősödéséhez, a társadalom egyfajta radikalizálódásához is vezetett. „Mindez azért is ad okot aggodalomra, mert a felmérések szerint folyamatosan csökken a lakosság bizalma az állam iránt”- hangsúlyozta Hans-Georg Maassen. Az előadásban szó volt a németországi közbiztonságról is, amelynek kapcsán elhangzott, hogy tavaly az emberölések 43 százalékát külföldiek követték el, és hasonló az arány a szexuális bűncselekmények vonatkozásában is. „2012 óta több mint kétmillió menedékkérő érkezett Németországba és még most is napi 500-700 menekülttel számolhatunk, ami éves szinten egy nagyvárosnyi embertömeg, akiknek gondoskodnunk kell az elhelyezésükről, ellátásukról és munkahelyeket is kell teremteni számukra”- fogalmazott az előadó. Ráadásul a menedékkérőknek a későbbi integrációja is komoly nehézségekbe ütközik, hiszen közülük sokan nem is akarnak beilleszkedni a német társadalomba. Nem akarják elsajátítani a német nyelvet, csak a saját közösségükben érzik jól magukat. Ezzel párhuzamos társadalmak jönnek létre nemcsak Németországban, hanem például Franciaországban vagy Belgiumban is. Hans-Georg Maassen szerint a közép-európai országok határvédelmének jelentősebb szerepe volt a nyugat-balkáni migráció csökkenésében, mint az EU-török megállapodásnak. A német jogász hangsúlyozta, hogy csak a realitásokat figyelembe vevő politikával kezelhető a migráció kérdése is.
A rendezvényen felszólaló Balog Zoltán református lelkész szerint „A migránsok Isten teremtményei, vagyis felebarátaink, a migráció pedig egy olyan rossz folyamat, amely tönkre fogja tenni egész Európát." A volt miniszter úgy véli, hogy Németország nélkül nem oldható meg a migrációs válság és fontos az európai identitás megerősítése, a szellemi, lelki és kulturális megújulás.
Orbán Balázs miniszterhelyettes, mint a Migrációkutató Intézet korábbi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a migrációs válsággal szemben csak a nemzeti intézmények és kormányok, valamint a nemzetállamok képesek megvédeni a közösség érdekeit. A Miniszterelnökség államtitkára korábbi migrációs szakmai tapasztalatai alapján jelezte, hogy bár a kibocsátó országok sok dologban különböznek, de az közös bennük, hogy politikailag instabilak. Emiatt ezeknek a területeknek a népességmegtartó ereje csökken, ezzel párhuzamosan pedig népességrobbanás is jellemző rájuk. „Mindennek az a következménye, hogy az ott élő emberek kényszer hatására el fogják hagyni az otthonukat”- fejtette ki Orbán Balázs. Az államtitkár szerint ez akár több száz millió embert is jelenthet a jövőben. Szerinte ennyi embert „nem ésszerű" befogadni Európába, mert komoly destabilizáló tényezőt jelenthet a kontinens számára. Elhangzott, hogy az uniós országok közös érdeke, hogy helyben segítsenek és határozott fellépést tanúsítsanak az illegális migrációval kapcsolatban.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes