Európa kihívásairól és a jövő januártól működő horvát uniós elnökség feladatairól beszélt Gordan Grlic Radman, a Horvát Köztársaság kül- és Európa-ügyi minisztere a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szervezett rendezvényen. Az előadást követő panelbeszélgetésen részt vett Varga Judit igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor, az Európai Bizottság korábbi biztosa, Györkös Péter berlini nagykövet és Prőhle Gergely, az eseményt szervező NKE Stratégiai Tanulmányok Intézet vezetője. A rendezvényen Martonyi János volt külügyminiszter és számos nagykövet, diplomata is jelen volt.
„A Közép-európai népek hosszú, rögös történelme bővelkedett érdekes fordulatokban” – fogalmazott megnyitójában Koltay András, aki szerint vitathatatlan, hogy az elmúlt évszázadokban szükségszerűen kialakult egy történelmi sorsközösség ezen országok között. Az NKE rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen hosszú békeidőszak még soha nem volt Európában, leszámítva a tragikus kivételt képző Jugoszlávia felbomlását követő háborút. „Ám ez a tragikus kivétel csak erősítette azt a nagyon is gyakorlatias felismerést, hogy az Európai Unió bővítése békés medret szab még az éles ellentéteknek is” – hangzott el.
Horvátország 2013-as uniós csatlakozása óta először tölti be az uniós elnöki tisztséget, a román-finn-horvát trió utolsó tagjaként. Gordan Grlic Radman előadásában háláját fejezte ki Magyarországnak azért, hogy a magyar uniós elnökség ideje alatt sikerült lezárni a horvát csatlakozási tárgyalásokat, s ez még szorosabbra fűzte a két ország kapcsolatát. A horvát miniszter szinte hazatért Budapestre, hiszen öt éven keresztül képviselte országát akkreditált nagykövetként. „A legszebb diplomata éveimet itt Magyarországon töltöttem” – fogalmazott. Elhangzott, hogy a horvát uniós elnökség fő elképzelése egy „erős Európa, a kihívásokkal teli világban.” Ennek mentén alakították ki a prioritásokat, amelyben négy pillére támaszkodnak: Európa, amely fejlődik és bővül, összeköt, véd és globális befolyással rendelkezik. A horvát elnökség továbbá kiemelt figyelmet fordít az uniós állampolgárok életminőségének javítására, a környezetvédelemre, klímaváltozásra, fenntartható fejlődésre, a széndioxid-kibocsátás csökkentésére, az egyenletes regionális fejlődésre és a versenyképesség javítására is. Ösztönözni fogják az együttműködést a kulturális- és sporttevékenységek területén, foglalkoznak majd a kisebbségi kérdésekkel, fejlesztik a magánszféra védelmét, miközben koncentrálnak a digitális fejlődés előmozdítására is. „Horvátország a magyarokhoz hasonlóan elkötelezett a bővítés kérdésében. A horvát uniós elnökség alatt segíteni szeretnénk a csatlakozni kívánó országoknak, mint például Észak-Macedóniának és Albániának” – tette hozzá Gordan Grlic Radman. A külügyminiszter szerint az is fontos feladat, hogy növeljék az uniós tagország bizalmát egymással szemben.
Az előadásra reagálva Prőhle Gergely arra hívta fel a figyelmet az említett prioritásokkal kapcsolatban, hogy igyekeznek feloldani a közép-európai értékek „beilleszkedését” a nagy európai modernizációs törekvésekbe. A horvát uniós elnökségről Varga Judit elmondta, hogy ezek a közép-európai értékek egyre hangsúlyosabban jelennek meg az EU politikájában is. „Ebben a tekintetben új hang Ursula von der Leyen” – fejtette ki az igazságügyi miniszter. Ennek a figyelemnek a megnyilvánulása, hogy a horvát biztos (és egyben az Európai Bizottság egyik alelnöke is) Dubravka Šuica kapta a demokrácia és demográfia portfóliót, míg Várhelyi Olivér a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felel. „Megfelelő helyre kerültek a súlypontok” – hangoztatta a miniszter. A horvát uniós elnökség előtt is számos kihívás áll: egy új, éppen csak felállt Európai Bizottsággal lesz dolguk. Amit a finn elnökség nem teljesít, az majd a horvátok „asztalára kerül.” Navracsics Tibor a brüsszeli intézményi világról beszélt. A 2019-es Európai Parlamenti választásokat követően rengeteg ambíció és energia gyülemlett fel, melyeket le kell vezetni. „A horvát uniós elnökség tele van történelmi lehetőségekkel” – hangsúlyozta az Európai Bizottság korábbi biztosa.
„Az elnökség alatt a nemzeti és az összeurópai érdekeket egyszerre kell képviselni” – jegyezte meg Gordan Grlic Radman. A külügyminiszter szólt arról is, hogy komoly vitaforrás lehet a többéves pénzügyi keret tárgyalása. Ha ez a horvát elnökség alatt oldódna meg, az nagy presztízsértékkel bírna. Fontos feladat a Brexit rendezése is, kérdéses azonban, hogy lesz-e értelmes megállapodás. A Munkáspárt győzelme esetén ugyanis rengeteg forgatókönyv válik lehetségessé.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes