Európa a német és a francia választások küszöbén című online beszélgetéssorozatunk első vendége Klaus von Dohnányi volt, akivel Prőhle Gergely igazgató beszélgetett 2021. június 4-én.
Klaus von Dohnanyi szociáldemokrata politikus, Hamburg város korábbi polgármestere mindenekelőtt hangsúlyozta, magyar gyökerei (megj.: nagyapja Dohnányi Ernő zeneszerző, zongoraművész volt) miatt felelősséget érez azért, hogy a hagyományos magyar-német kapcsolatokat megőrizze, kulturálisan is ápolja.
Prőhle Gergely a német egységre, illetve a 20 évvel az újraegyesítés után még mindig érzékelhető kelet-nyugat közötti különbségekre vonatkozó kérdésére von Dohnanyi kifejtette: meglátása szerint a máig létező megosztottság alapvetően egyrészt a történelmi, szocializációs különbözőségekre, másrészt a nagy regionális gazdasági különbségekre vezethető vissza (ld. nincs olyan nagyvállalat, melynek a központja Kelet-Németországban lenne). A szélsőjobboldal a világon mindenhol, Kelet-Németországban is a szociálisan, gazdaságilag hátrányosabb helyzetű térségekben népszerűbb, ezért is kiemelten fontos a társadalom egyben tartása, a fal leomlásával keletkezett mély különbségek csökkentése, megszüntetése.
Klaus von Dohnányi felhívta a figyelmet arra, milyen fontos ismerni a politikai történések történelmi okait, mélyebb hátterét, az országok sajátos tapasztalatait. Utalt ennek kapcsán a vezetésével, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) által készített 2015-ös tanulmányra is, amely a német és a nemzetközi sajtóban megjelenő Magyarország-kép vizsgálata során is arra jutott, hogy az Orbán-kormányt érő kritikák nagy része nem vesz tudomást a történelmi sajátosságokról, a lépések hátteréről. Az AfD kapcsán is látni kell, hogy nem valamiféle náci csoportosulás, de a jelenségről, a probléma okairól beszélni kell! Meg kell őriznünk a bátorságunkat, meg kell tudnunk védeni a saját meglátásunkat, mert „politikai korrektséggel” nem tudjuk a demokráciát és a társadalom stabilitását megőrizni (Bismarckot idézve: „Mehr Mut für unabhängige Position!” Több bátorság az önálló pozícióhoz!).
A hétvégi sachsen-anhalti választások kapcsán a CDU és az AfD versengéséről beszélt, úgy ítélte meg, a CDU győzelmet arat, az AfD pedig semmiképpen nem fog bekerülni a tartományi kormányba. Az őszi Bundestag-választások kimenetelét még nehéz megjósolni. Ami biztos, hogy Merkel távozik. Merkel sikerességének titkát visszatekintve abban látja, hogy egyrészt Schröder az Agenda 2010-es gazdasági reformjával megteremtette a merkeli Németország gazdasági alapjait (igaz, Schröder közben saját maga alatt vágta a fát, és visszalépésével von Dohnanyi értékelése szerint nagy hibát követett el, hisz kormányozhatott volna tovább, ha ismeri kellően az alkotmányt), másrészt Merkel a szaktudásával, természettudományos hozzáállásával (a számokra és tényekre alapozva), okosan, kompromisszumképesen és nagyon eredményesen vezette Németországot.
Prőhle Gergely kérdésére, miszerint ez a természettudományos „bölcsesség”, a számokon, tényeken alapuló döntéshozatal nem lehet-e egyben akadálya is az értékkoncentrációnak (ld. koalíciókban a kereszténydemokrata értékrendtől való eltávolodás következtében: az atomenergiából való kilépés, a migráció kezelése, az AfD előretörése), von Dohnanyi úgy vélte, a koalíció egyfajta kapcsolat, „partnerség”, melyben Merkel nem adta fel az elveit, hanem komoly döntéseket hozott, persze rengeteg nyomásnak volt kitéve és sok rossz kompromisszum is született.
A Zöldek térnyerését von Dohnányi divatjelenségként jellemezte. Igazat adott abban, hogy a klímavédelem kiemelten fontos téma, az éghajlatváltozás komoly veszély, azonban véleménye szerint nem elég, ha a jómódú középosztálybeli lakosság (a Zöldek támogatói bázisa) kiemel egy központi, valóban nemes célt, azonban nincs stratégiájuk, nem foglalkoznak a mellékhatásokkal, következményekkel. Az SPD-nek is azt kellene megértenie, hogy igen, szükség van a klímavédelemre, de úgy, hogy közben munkahelyeket kell teremteniük.
A nemrégiben elindult EU jövőjéről szóló konferenciát illetően egyelőre nehéz megmondani, mennyire lesz sikeres. Az EU maga akkor maradhat Kínával és az USA-val szemben versenyképes, ha a tagállamok képesek kooperálni egymással. Alapvetően a kormányköziség mellett foglalt állást, de persze Armin Laschet CDU-pártelnöknek is igaza van a „több Európát” illetően, amikor pl. a külföldi beszállítói láncok lerövidítésre gondolunk. Európa számára fontosak az erős transzatlanti kapcsolatok, de mind az EU-USA, mind az EU-orosz kapcsolatok kapcsán von Dohnanyi azt hangsúlyozta, „az idők változnak, vele kell változnunk!”, vagyis meglátjuk, hogy alakulnak a fejlemények, Európának aszerint kell majd cselekednie.
Az esemény az alábbi linkeken visszanézhető magyarul, németül és angolul: