Európa eszmei alapjai

 

Lezajlott a Habsburg Ottó Alapítvány Európa eszmei alapjai című konferenciasorozatának első része, melyet Kereszténység és politikai mozgástér a 21. században címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen rendezett Pannonhalmán és az online térben.

Az eseményt Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát és Koltay András, az NKE rektora nyitotta meg. A katolikus elöljáró a bencés közösség évezredes felelősségéről beszélt a párbeszéd megteremtésében, aminek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében különös jelentősége van.

Koltay András kiemelte, hogy ugyan a keresztény ember befelé fordul, a politika pedig a közéletet alakítja, nem jó tendencia az, ha a két világ teljesen elszakad egymástól – társadalmi együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a rend a kettő között fennmaradhasson. A rektor hozzátette: reméli, a mai beszélgetés is közelebb visz bennünket a helyes válaszok megtalálásához.

Bevezetőjében Prőhle Gergely elmondta, hogy az Európát az elmúlt évek során keresztül-kasul szelő törésvonalak nyomán megerősödött az önálló megoldások keresése, holott az európai integráció alapító atyái számára kiemelkedő fontossággal bírt a közös út, amelynek alapja a keresztény hit. A Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencia célja „az értelmes eszmecsere kontinensünk eszmei alapjairól, a keresztény hit és a politika összefüggéseiről a modern világban, korszerű nyelvezettel, közérthetően, még ha ez az online térben talán nehezebb is, mint a személyes együttlét keretében lenne”.

Első előadóként Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke Európa eszméjének gyökereit három helyszínnel azonosította: az athéni Akropolisszal mint a demokrácia és az emberi értelem szimbólumával, a római jogra emlékeztető Capitoliummal és a jeruzsálemi Golgotával. Kurt Koch a 20. század tragédiájára utalva elmondta: „a szellemi zavarodottság állapotában Európa politikai hatalmak játékszerévé válik.” A divinitás, a humanitás és a szociális értékek hármas alapelvén keresztül rávilágított: számos történelmi példa mutatja, mi történik akkor, ha az ember megpróbálja átvenni Isten helyét. Hozzátette: „Európa egységes fizetőeszköze, az euró nem elegendő ahhoz, hogy Európának jövője legyen. Európának szellemi és lelki értelemben is szüksége van közös és irányt mutató valutára, amely a keresztény hit.” A keresztény értékeknek a szekularizált Európában való érvényre jutása kapcsán a keresztények elsődleges feladataként ökumenikus összefogásra szólított fel.

A kereszténydemokrácia megújulásának a feltétele az egyház megújulása is. Kormányzati lépésekkel lehet esélyt adni a keresztény gondolatnak, de ahhoz, hogy ez közép- és hosszú távon fennmaradjon, hogy az valóban erős lehessen, ahhoz kellenek az élő közösségek. Ezeknek a közösségeknek kell megújulniuk és megerősödniük” – hívta fel a figyelmet Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter második előadóként. Hozzátette: Magyarországon a kereszténység nem választás kérdése, hanem predestináció. Ezt követően ismertette az Alaptörvény azon szakaszait, amelyek a keresztény értékrend érvényesülését segítik, valamint a Kormány intézkedéseiről a keresztény közösség védelmében.

Jan Peter Balkenende korábbi holland miniszterelnök előadásában elmondta: az értékekre való visszatekintés egy olyan korban, amikor az értékek megfakulni látszódnak, kiemelten fontos. Jelenleg a krízismenedzsment időszakát éljük, de olyan Európára van szükségünk, ami az értékeken alapul – állapította meg. „Ha Európáról beszélünk, akkor általában pénzről, gazdaságról beszélünk, nem az erkölcsről, moralitásról. Pedig ezek az értékek közel hozhatják egymáshoz az embereket, és inspirálhatják a társadalmakat.” Jan Peter Balkenende meglátása szerint több teret kellene engedni annak, hogy a gazdasági kérdések mellett az etikaiakról is érdemi párbeszéd nyílhasson. Többek között a világvallások közötti párbeszédre és a fenntartható fejlődési célok előtérbe helyezésére hívta fel a figyelmet.

Matthieu Rougé előadásában felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban működő bürokrácia és technokratikus berendezkedés „inkább a demokrácia fenyegetését jelenti, mint a demokrácia szolgálatát”. Hozzátette: „fennáll az a kockázat is, hogy az egyház egyre inkább elintézményesedik, ez pedig spirituális szempontból törékennyé teszi.” Nanterre püspöke zárásképp elmondta, hogy „a keresztények egysége rendkívül lényeges ahhoz, hogy Európát tovább tudjuk építeni, mert vissza kell találnunk gyökereinkhez, ami a megváltó Krisztuson alapszik”.