A Trócsányi László és Lovászy Gábor László által közösen szerkesztett Európai körkép: identitás, szabadság, diszkrimináció és jólét című könyvének bemutatója alkalmából szervezett Nemzetek Európája és az EU jövője elnevezésű konferenciát és kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A két szekcióból álló eseményen először az Európai Unió fejlődésének lehetséges irányait, majd az aktuális kihívásait értékelték a szakértők, ezt követően a szerzők könyvbemutató keretében ismertették a kötet egyes fejezeteit.
„Abban a globális versenyben, amely ma az immáron több mint hét milliárd lakosú glóbuszunkat jellemzi, elengedhetetlen az európai államok közötti minél szorosabb együttműködés” – emelte ki köszöntőjében a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely hangsúlyozta: Európa demográfiai adatait, de akár gazdasági teljesítményét tekintve is veszít jelentőségéből és talán Németország kivételével az egyetlen, aki gazdasági teljesítményét tekintve önmagában is versenyképes lehetne. Leszögezte: „Közép-Európa nem alkalmazkodott mindenben a nyugat-európai értékrendekhez, és nem is kíván, sőt kifejezetten értéknek tartja az attól való eltérést.”
Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke, európai parlamenti képviselő az Európai Unió bővítését követő időszak kihívásait bemutatva kiemelte: a görög pénzügyi válságot és a 2015-ös migrációs hullámot nem kezelte hatékony módszerekkel az EU, a brexitet és a koronavírust érintve pedig úgy fogalmazott: „a bővítés óta nem találunk kézzel fogható sikertörténetet.” Mindemellett Trócsányi László úgy vélekedett, hogy a kontinensen egyre hangosabbak azok a törekvések, melyek az „Európai Egyesült Államokban” látják a fennálló problémák megoldását, ám az EU jövőjét érintően ezek nem pozitív előjelűek.
Ehhez kapcsolódva Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora beszédében kifejtette: a megkülönböztetés tilalmának nemcsak az egyének, hanem a nemzetek szintjén is érvényesülnie kell. Koltay András a szabadság nemzeti kultúrákhoz fűződő viszonyát is hangsúlyozta, hozzátéve: „Nyugat-Európa még mindig az alávetettség ravasz eszközeit alkalmazza, de az ezt elfogadó naivitás a magyarok számára már véget ért, a megkülönböztetés megszüntetéséért kell harcolnunk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületében Európa is otthonra talál, hiszen a Ludovika a nemzeti függetlenségi törekvésével szorosan összekapcsolódik” – fogalmazott az intézmény vezetője.
A program első szekciója az Európai Unió jövőjéről szóló elképzelések, lehetőségek köré szerveződött, résztvevői olyan alapkérdésekről értekeztek, melyekben nem kívántak egységes igazságot megfogalmazni. A diskurzus moderátora az NKE nemzetközi rektorhelyettese, Koller Boglárka köszöntőjében leszögezte: a válságok néha nem ártanak az integrációs folyamatnak, de ezekből korábban csak nagy projekt létrehozásával tudott kilábalni Európa.
Első előadóként a Miniszterelnökségen kormányzati stratégiai kutatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kinevezett miniszteri biztos szólt a 21. században változó emberi jogok köréről, ezen belül a kötet aktualitását alátámasztó egységtörő eseményekről. Lovászy László Gábor ismertette a migráció, a klímaváltozás, a homoszexuális közeg és az egészségügy kihívásait is.
Sulyok Márton Mathias Corvinus Collegium Közjogi Műhelyének vezetője Európa jövőképét keresve több problémát is felsorolt az Unióból való kilépések kapcsán, a többi között meghatározó Németország, Franciaország, Lengyelország szerepe, hiszen mindegyik tagállam esetében hangos médiavisszhangot kapott a lehetséges kilépés problematikája. Továbbá felhívta a figyelmet a Nemzetek Európája koncepció értelmezési lehetőségeire és véleménye szerint az Európai Unióra mint a digitális államok közösségére kell tekinteni.
Az EU-n belüli német-francia bilaterális kapcsolat kiemelkedő szerepét értékelte az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) nemzetközi dékánhelyettese, melyben kifejtette Emmanuel Macron francia elnök kormányzása idején létrejött jelentős stabilizációt. Zachar Péter Krisztián az Európai Bizottság elnöke által nemrégiben ismertetett State Of The Union beszéd kapcsán rámutatott: Ursula von der Leyen szövegében az Európa-projekt mint értékközösség játszik jelentős szerepet – a német-francia szerződéseket alapul véve.
A Nemzetek Európája, vagy nemzetek Európáér kérdésre adott válaszában az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője kiemelte: a mai közbeszédben a nemzeti érdek hangsúlyozása gyakran egyet jelent az Európa-szkepticizmussal, az EU-ellenességgel. Prőhle Gergely, a Stratégiai Tanulmányok Intézete igazgatója hangsúlyozta: válságos időszakokban mindig felerősödött a szuverenitást szorgalmazó elképzelés. Az intézetvezető szerint a szubszidiáris Európa – mint hivatkozási alap – sokkal jobb megvilágításba helyezné a mi céljainkat, a szövetségesek megtalálása azonban fontos út lehet egy elfogadóbb Európa felé.
A konferencia második szekciójának előadói már az Európai Unió töréspontjairól és összetartó erőiről, azon belül is Közép-Európa helyzetéről és szerepéről szóltak. Deli Gergely, az NKE ÁNTK dékánja megnyitó beszédében hangsúlyozta a nyugat-európai kozmopolita, individualista és a közép-európai közösségben gondolkodó alap attitűd jelentős eltéréseit. Emlékeztetett: a művészettörténetben jól megfigyelhető klasszikus-romantikus kor tandemjének különös szakaszában vagyunk, minderről részletesebben a felkért előadók értekeztek.
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke „Szabadságról” szóló előadásában kiemelte: az Európai Bizottság sikereit és kudarcait – főleg a koronavírus-járvány okán – még nem lehet megállapítani. Németh Zsolt szerint mindez Európa erősödésében, vagy gyengülésében mérhető annak függvényében, amit a Bizottság tesz. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke kifejtette: Európa pozíciói gyengültek, ugyanakkor ez az előző centralizált Bizottság örökségének következménye is.
Az „Identitás” kérdését körül járva a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója felhívta a figyelmet a migráció során észrevehető pozitív gazdasági elemekre, emlékeztetett azonban arra is: „az irreguláris migráció kapcsán nem lehet erről beszélni.” Marsai Viktor kifejtette: mindazoknak, akik sikeresen bejutnak az Unió területére, nyolcvan-nyolcvanöt százalékuk képes bennmaradni különféle menekültstátuszokkal, illetve annak hiányában illegálisan itt tartózkodni, hiszen a kitoloncolásuk különböző megugorhatatlan kérdéseket vet fel. Mindemellett az NKE ÁNTK egyetemi docense hangsúlyozta: az ide érkezők eltérő kultúrákat ismernek, más struktúrákat hoznak be, a társadalmaik nagy része nem ment keresztül azon a humanitárius átalakuláson, mint Európa.
„Az antiszemitizmus fertőző járványként kezdi el a nyugat-európai országokat betakarni” – kezdte „Diszkriminációt” bemutató előadását a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnöke. Bodnár Dániel ismertette a négy antiszemita megnyilatkozási formát, melyek „legveszélyesebb” területe az iszlám fundamentalizmus által az utóbbi években generált antiszemita cselekedetek sora, ezek visszaszorítása a jog segítségével fontos célkitűzésként kell megjelennie Európában.
A „Jól-lét” megállapítására indított Projekt 28 elnevezésű felmérés tanulságait a Századvég Alapítvány jogi szakértője ismertette. Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette: az eredmények nagyrészt az eltérő történelmi és a mai társadalmi valóságára mutatták rá, az elmúlt évtized válságait követően az európai polgárok a rendet és a biztonságot helyezik előtérbe. „Az Európai Unióban nőtt a bizalom, az intézményeiben azonban csökkent” – foglalta össze.
Közép-Európa gazdasági és szociális felzárkózásának kérdéseit a „Jólét” kapcsán a Szegedi Tudományegyetem Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézetének vezetője, Hajdú József fejtette ki, érintve a szociális biztonság, az egyenlő bánásmód, illetve a digitális képzettség területeit is.
A konferencia zárásaként az Európai körkép: identitás, szabadság, diszkrimináció és jólét című kötetet kerekasztal-beszélgetés formájában mutatták be a szerzők, a Széchenyi István Egyetem Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék dékánja, az NKE ÁNTK korábbi dékánja, Smuk Péter moderálásában. A mű írói – Lapu Árpád, Szesztay Ádám, Lovászy László Gábor, Sándor Lénárd, Perlaki Beatrix, Sulyok Márton, Szigeti István – ismertették az összefoglaló születésének indíttatását és körülményeit. Kiemelték, az országjelentéseket felhasználva nehézséget jelentett az információhalom feldolgozása, egyes kérdések lehatárolása, szűkítése is. A könyv a széles közönségnek szól, a Nemzetek Európája Karrierprogramon belül kötelező irodalomként fog szerepelni. „Szabadságunk a biztonsági rendben teljesedhet ki” – hangzott el a többi között a fejezetek sorra vételében. Bizonyos területeken a kézirat hamarabb lezárult, mint ahogy az újabb eseményeket meg lehetett volna jeleníteni, azonban ennek ellenére is aktualitásokkal találkozhatnak az olvasók.
A konferenciáról és a kerekasztal-beszélgetés során ismertetett kötetről további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin októberi számában olvashatnak.
A kötet megvásárolható a Ludovika Egyetemi Kiadó honlapján.
Szöveg: Pap Melinda Patrícia
Fotó: Szilágyi Dénes