Jean-Thomas Lesueur, a francia Institut Thomas More igazgatója volt a vendég azon a beszélgetésen, amelyet a Stratégiai Tanulmányok Intézet szervezett.
Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a rangos vendéget elsőként Franciaország jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetéről kérdezte. Válaszában az igazgató elmondta: a gazdasági növekedés üteme jó ideje lassú, az energiaárak megugrottak, az élelmiszerek drágulnak, a fizetések azonban nem emelkednek. A közkiadások a GDP 140 százalékára rúgnak, jelentős mértékű az eladósodottság és az inflációt is négy százalék körüli.
A társadalom súlyos problémáit eközben a munkanélküliség, a lecsúszó középrétegek és a szegénység jelentik. Stabil középosztály nélkül márpedig nincs stabil demokrácia. De kulturális és identitás szempontból is töredezett az ország – mindez sokakban a francia köztársasági modell létjogosultságát kérdőjelezi meg.
Eközben szinte eltűnt a hagyományos baloldal. A régi szocialista párt vezetője, Párizs polgármestere, Anne Hidalgo elindul ugyan az elnökválasztáson, de a vidéki Franciaországot alig ismeri. A zöldek támogatottsága 8-9 százalékos.
Az ország alapvetően jobboldali – vélekedett a szakértő –, a jobboldali pártok együtt a választók felét fedik le. A jobbközép párt előválasztásokat rendez majd, jelenleg a lakosság 14 százaléka voksolna rájuk. Marine Le Pen támogatottsága mintegy 30 százalékról esett vissza 18-ra. Eközben Macron szavazóbázisa rendkívül stabil. Meglepetést igazán Éric Zemmour újságíró feltűnése és áttörése jelent, aki közel 20 százalékos népszerűségre tett szert.
Az elnökválasztási kampányban a baloldal vélhetően a szociális kérdésekkel – lakhatási gondok, munkanélküliség –, míg a jobboldal a migrációval, az iszlámmal, a külvárosok helyzetével foglalkozik majd. Míg Macron és támogatói az európai uniós „építkezésben” hisznek, addig Zemmourt inkább a „periféria” választja majd. Utóbbi stábja, „gépezete” egyébként profin felépített, átgondolt.
Jóllehet jövő januártól Franciaország lesz az unió soros elnöke, a szakértő szerint ez nem befolyásolja majd érdemben a kampány tematikáját. Hacsak nem romlik tovább a nemzetközi helyzet például a lengyel határnál – mert egyébként törékeny most az unió, figyelmeztet Jean-Thomas Lesueur. Jacques Delors-t, az Európai Bizottság korábbi elnökét idézte, aki szerint az unió olyan, mint egy bicikli: ha nincs mozgásban, eldől. Angela Merkel és Macron kapcsolatáról szólva az igazgató úgy vélte: a francia elnök Európa megújításáról szóló víziója a pragmatikus német kancellár számára alighanem semmitmondó lehetett. A németek általában is kissé „homályosnak” tartják a franciákat, s ebbe bele is fáradtak – vélte.
A labilis külpolitikai helyzet mellett belföldön a fiatalok politikai passzivitása tűnik még aggasztónak. Az EU kapcsán az ifjúságot kizárólag az utazás, és az Erasmus-ösztöndíjak érdeklik. A szociológusok által a jelenségre használt új kifejezés az „elintézménytelenedés”, ami az intézmények iránti érdektelenségre utal. A távolmaradás egyébként tömeges, generációs jelenség, a fiatalok egyfajta buborékban élik életüket. „A fiatalok elköteleződése pontszerű: egyes ügyek iránt érhető tetten – ilyen például a környezetvédelem. Mindemellett összességében nincs egy olyan politikai párt sem, amely a fiatal szavazókat össze tudná gyűjteni, mozgósítani tudná.” Ebben egyébként a szakértő által alacsony színvonalúnak vélt oktatás is ludas: már régóta nem teszik érzékennyé a fiatalokat állampolgári feladataikra, kötelezettségeikre.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes