Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Stratégiai Tanulmányok Intézete

Hazatértek John Lukacs személyes tárgyai

„John Lukacs a diktatúrák elől menekült az Egyesült Államokba. Történész volt, és bár nem élt idehaza, nála jobban valójában kevesebben érezték és értették a 20. század és a korai 21. század magyar és európai történelmét. Az ő nevéhez kötődik a bölcsesség” – fogalmazott Orbán Balázs miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár a történész emlékkiállításának ünnepélyes megnyitóján és a nevét viselő társalgó avatásán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Szárnyépületében december 2-án.

A boldogság: feladat – olvashatjuk John Lukacs füveskönyvének borítóján, mely repülőjegyekkel, szállodai cédulákkal, Seneca, Tocqueville és Churchill mellszobrával, illetve más személyes tárggyal díszítik dolgozószobájának másolatát az örökségét kiállító közösségi térben.

Koltay András, az NKE rektora megnyitóbeszédében hangsúlyozta: bár John Lukacsnak nem volt kötődése sem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, sem annak jogelőd intézményeihez, személyisége teljes mértékben beleillik az egyetem értékrendjébe. „Éppen ezért a személyes tárgyait az egyetem megőrzi és bárki számára hozzáférhetővé teszi, ugyanis büszke arra az intézmény, hogy ezek őrzői lehet.” Koltay András köszöntőjét a történész Isten velem című önéletrajzi könyvének egyik idézetével zárta: „A hála az mindig a múltból fakad. Hálás vagyok a múltért, az én múltamért, benne azokkal, akik szerettek, s akiket szerettem. Mindezeken túl: örök hálám Istennek a múltamért és a jelenemért.”

Az emlékezés és a tudás összekapcsolódásáról beszélt pohárköszöntőjében Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Kiemelte: Az épület hagyománya, katonai hagyomány. A cél, melyet ma betölt, hogy segítse a tudás kibontakozását és egyetemként működjön. „Az egyetem most megnyitott kiállításában a személyes emlékek, a tudás, a történelmi és az írói felelősség párhuzamosan jelenik meg, ez sugárzik a tárgyakból.” Hozzátette: John Lukacs esténként leült a zongorához, és ha úgy gondolta, Debussy-t játszott, vagy rekedtes hangján elénekelte második vagy a harmadik feleségének a Melletted nincsenek hétköznapok című Fényes Szabolcs slágert. Így áll össze emlékezés és tudás, személyiség és tudományos érdem. 

Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár elmondta: „John Lukacs történészi munkájában minden tekintetben felért a nagy elődökhöz, nemcsak leírni, hanem megérteni és jó értelemben véve megírni akarta a kort, amit vizsgált.” A miniszterhelyettes hozzátette: „Kötelességünknek tartottuk, hogy Lukacs örökségét és szellemét megőrizzük az utókornak, és ezért döntöttünk úgy, hogy örökségét hazaszállíttatjuk és méltó módon kiállítjuk. Ezért van ez a kiállítás a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a legjobb helyen, mert ezen az egyetemen kiemeljük és példaként állítjuk a legkiválóbbakat közülünk, hogy tehetségükkel szolgálhassák az állam, a nemzet és a nép ügyét. Erről is szól ez a terem: egy hely, ahol kutató és tudós elmélyedhet munkája tárgyában, és tehetségét az egész közösség hasznára, a magyar emberek javára kamatoztatni tudja.”

 

Szöveg: Páhy Anna

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: John Lukacs