Ursula Plassnik korábbi osztrák külügyminiszter az Európa Klubban

2022. május 6-án Ursula Plassnik volt osztrák külügyminiszter, Ausztria korábbi párizsi és berni nagykövete, valamint Károlyi György, Magyarország korábbi párizsi nagykövete voltak a Ludovika Szabadegyetem és a Nemzetek Európája Karrierprogram Európa Klub rendezvénysorozatának vendégei, akikkel Ablonczy Bálint, a Válasz Online szerkesztője beszélgetetett „Európáról a francia választások után háborús szomszédságban”.

Prőhle Gergely, STI igazgató, a Nemzetek Európája Karrierprogram programigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a Karrierprogram az EU-s intézményekben való sikeres munkavállalásra felkészítésen túl, igyekszik kitekintést biztosítani hallgatói számára nemcsak a magyar és az EU-álláspont, de az egyes tagállamok tapasztalatainak megismerésére is. A francia elnökválasztás az elmúlt időszak európai jelentőségű fejleménye. A rendezvény vendégei nemcsak a francia viszonyokat ismerik jól, de azt sajátos, kelet-közép-európai perspektívából képesek európai politikai kontextusba helyezni.

Ursula Plassnik a francia elnökválasztás eredményét értékelő narratívák kapcsán (pl. hatalmas Európa-párti győzelem a populizmus ellen, v. győzelem a szélsőségek felett) hangsúlyozta, több is létezik, mindegyikben van igazság, de mindenképpen új jelenségek figyelhetőek meg, ezért nem elég felszínesen megítélni az eseményeket. Plassnik magát szenvedélyes européernek nevezte, ahogy Macron is abszolút Európa-párti. Károlyi nagykövettel egyetértettek abban, hogy a francia politikai rendszer többségi szavazása nagyon eltérő sok más európai választási rendszertől, kevésbé arányos. Károlyi György értékelése szerint Macron újraválasztása egyértelműen stabilitási faktort jelent. A francia választási rendszer sajátossága, hogy míg az első fordulóban Macronra 27% szavazott, a második fordulóban 32-33% volt azok aránya, akik elfogadták, támogatták a macroni programot, a többiek azért szavaztak rá, mert nem akarták ellenfelének, Marine Le Pennek adni voksukat. Kérdés azonban, hogy a második fordulóban „kipotyogott” pártok miatt mennyire tükrözi ez az eredmény a francia társadalmat, és megjósolhatatlan, mi lesz a közelgő törvényhozási választások eredménye.

Ablonczy Bálint kérdésére, vajon Macron valóban Európát akarja támogatni, vagy inkább Európát akarja franciásítani, Ursula Plassnik kifejtette, Franciaország az EU egyik alapító tagállamaként egyértelműen hatással van az EU alakulására, ráadásul természetes, hogy az EU-ban mindenki a saját érdekeit is képviselni akarja. Ha azonban Európa nemzetközi (politikai, gazdasági) szereplő akar lenni a jövőben, meg kell tanulni szorosabban együttműködni, közös külpolitikára van szükség, ami persze nem könnyű! Károlyi György is egyetértett abban, hogy európai válasszal kell rendelkeznünk a kihívásokra, az egyes tagállamok érdekeinek figyelembe vételével.

A beszélgetés során élénk vita alakult ki a jogállamiság kérdésének megítélése kapcsán. Károlyi nagykövet a jelenlegi ukrán helyzet mellett „mondvacsinált” problémaként értékelte a jogállamisági kérdést, melyen szerinte felül kellene emelkednie Európának, és azokra a témákra koncentrálni, amelyekben össze kellene fognunk. Ezzel szemben Ursula Plassnik hangsúlyozta, ő jogászként különleges értéket tulajdonít a jogállamiságnak, elutasítja a kérdéskör „civakodásként” való minősítését, mert szerinte ez az európai identitásunk középpontjában álló kérdés. Ő egész életében Európáért harcolt, és meggyőződése, hogy a közös értékeink nélkül szétbomlik az európai projekt. Károlyi nagykövet egyetértett abban, hogy fontosak a közös alapok, ilyen pl. az európai identitásunk, amely nem helyettesíti, hanem kiegészíti, gazdagítja a nemzeti identitásunkat.

A volt osztrák külügyminiszter még az európai intézmények szerepét emelte ki, melyek nélkül már Jean Monnet szerint sem tudtunk volna túllépni a csatározásokon, ezért rendkívül fontos erejük és szerepük van az európai építkezésben!

A beszélgető partnerek egyetértettek abban, hogy Macronnak, meggyőződéses európaiként fontos szerepe van abban, hogy impulzusokat, irányt adjon Európa számára. Ehhez azonban először képesnek kell lennie a francia társadalmon belüli törések begyógyítására, a politikai közép megerősítésére, egyfajta folyamatos egyensúly fenntartására. Ez lesz a sikerének a mércéje.

Szöveg: Fernbach-Czibók Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes