Európa nélkülözhetetlensége címmel jelentetett meg néhány héttel ezelőtt egy tanulmányt Jean-Dominique Giuliani, a párizsi Robert Schuman Alapítvány elnöke. Május 10-én, az Európa-nap másnapján, 72 évvel az Európai Unió alapkövét lerakó Schuman-nyilatkozat meghirdetése után ugyanezen címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Tanulmányok Intézete (STI) és a Habsburg Ottó Alapítvány. A téma körbejárásában Jean-Dominique Giuliani beszélgetőpartnere Navracsics Tibor, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézet intézetvezetője, országgyűlési képviselő, korábbi miniszter és uniós biztos volt, a beszélgetést Prőhle Gergely, az NKE STI igazgatója és Fejérdy Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar docense moderálta. Az eseményre a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében került sor.
„Az európai gondolkodásnak nagyon fontos műhelye a Robert Schuman Alapítvány. Meggyőződésem, hogy Magyarország elkötelezett európai uniós tagként csak akkor tudja a saját álláspontját megfelelőképpen bemutatni, ha folyamatosan, mélyen, tartalommal és intellektuálisan is kommunikál Nyugat-Európa különböző képviselőivel, különösen egy ilyen jelentős szellemi műhely vezetőjével” – mondta köszöntőjében Prőhle Gergely.
„Európát a bolygó védelmében muszáj megvalósítani” – idézte Edmund Husserlt Jean-Dominique Giuliani, majd hangsúlyozta: ez a mondat ma aktuálisabb, mint valaha, annak ellenére vagy éppen azért, mert a válságok egyre gyakrabban jönnek, olyannyira, hogy meglátása szerint válságidőszakot már nem követi nyugodt időszak, csak felgyorsult ütemben érkező válságidőszakok vannak.
Navracsics Tibor a magyarokkal szemben érezhető egyfajta kulturális idegenkedés okait is feltárta a beszélgetésben. Úgy fogalmazott: mi, magyarok úgy növünk fel, hogy megtanuljuk Nyugat-Európa történelmét. A nyugat-európaiak viszont úgy nőnek föl, hogy nem tanulják meg Közép-Európa történelmét, és ebből adódóan, mi mindig egzotikus nép leszünk számukra, amelyre jobb esetben 1990-ben csodálkoztak rá, rosszabb esetben még most sem. „Úgy gondolom, a legnagyobb feladat, ami előtt az Európai Unió áll, ha a jövőben valóban cselekvőképes egység akar lenni, az a kölcsönös kulturális megértés, a kulturális közösséggé válás.
Jean-Dominique Giuliani egyetértett a kulturális dimenzió fontosságával. Rámutatott: nem a megosztottságra kell a hangsúlyt fektetni, hanem arra, ami összeköt bennünket. Arra, hogyan tudunk hatékonyan válaszolni állampolgáraink aggodalmaira. Tehát egyrészt a biztonsági fenyegetettségre, másrészt a gazdasági sikerrel kapcsolatos kérdésekre, kételyekre, hiszen ez a két téma mindenki számára közös, mindenki számára prioritás. „Francia vagyok, de európai is vagyok! Európában minden államot tiszteletben kell tartani. Az Európai Uniónak az az alapelve, hogy védje és ugyanazokat a jogokat biztosítsa az összes államnak. Példával kell elől járnunk, és ez a nagy országoknak nehezebb, mint a kis országoknak. De képesek vagyunk osztozkodni, és bizonyos hatáskörökről hajlandóak vagyunk lemondani” – mondta a Robert Schuman Alapítvány elnöke.
Navracsics Tibor a vitaest folyamán egyebek mellett az Európai Unió jövőjét fenyegető veszélyekről is beszélt. Meglátása szerint az EU-ban túl nagy jelentőséget tulajdonítunk az intézményépítésnek és alábecsüljük a közösségépítés jelentőségét. „Úgy gondolom, a közös intézmények nem tudnak működni politikai közösség nélkül, egy démosz nélkül. Jelen pillanatban születőben van egy európai démosz, vannak közös ügyek, mint a migráció, a klímavédelem. Vannak témák, amelyek minden európai uniós államban közösek, és az európai pártok is kezdik ezzel kapcsolatban a többé-kevésbé egységes álláspontjukat kialakítani. Az Erasmus programnak például óriási a hajtóereje az európai démosz kialakulásában. Van egy kialakulóban lévő európai identitás, ami elfogadtatja azt, hogy egy polgárnak több identitása lehet: lokális, regionális, nemzeti, európai, és harmonizálja ezeket az identitásokat. De ez a démosz még nem annyira erős, nem annyira konszenzusos, hogy erre egy erősebb intézményrendszert lehessen építeni. Ennek a démosznak a felépítésébe fektetnék több energiát az elkövetkező években. Ha az európai integrációban előrébb akarunk lépni, akkor az intézmények helyett a kulturális kapcsolatokat, a kulturális közösségépítést, egymás megismerését erősíteném” – emelte ki Navracsics Tibor.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes