Dževada Šuško, a Szarajevói Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora, a Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közösség Nemzetközi Együttműködési Irodájának vezetője volt a vendégelőadója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), a Habsburg Ottó Alapítvány, valamint a Külügyi és Külgazdasági Intézet közös eseményének az NKE Ludovika Főépület Zrínyi Termében május 23-án.
A budapesti előadás apropóját az adta, hogy a Habsburg Ottó Alapítvány névadója halálának 10. évfordulója alkalmából tavaly konferenciát rendezett Pannonhalmán, amelyen részt vett Husein Kavazović, a Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közösség főmuftija, illetve Dževada Šuško, a Közösség Nemzetközi Együttműködési Irodájának vezetője. Az akkori beszélgetések és a Bosznia-Hercegovina helyzetével, jövőjével kapcsolatos fejlemények késztették a szervezőket arra, hogy minél pontosabb képet mutassanak az ország belső helyzetéről, a muzulmán közösség előtt álló kihívásokról – foglalta össze az esemény létrejöttének körülményeit Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója.
Dževada Šuško Nyugat-Európában folytatott tanulmányai és kiterjedt kapcsolatrendszere által átfogó ismeretekkel rendelkezik a hazájára vonatkozó koncepciókról, melyekről előadása során fontos információkkal szolgált egy olyan időszakban, amikor sok szó esik a Nyugat-Balkán uniós integrációjáról, a térséget érintő geopolitikai, biztonságpolitikai kihívásokról.
Felvázolta, hogy a soknemzetiségű és sokvallású, viharos múltra visszatekintő Bosznia-Hercegovina nemrég került ismét a figyelem középpontjába, amikor az országban újra fellángoltak a feszültségek. Bár a balkáni állam egyre súlyosbodó politikai és társadalmi konfliktusait háttérbe szorította az Ukrajnában zajló háború, a jelenlegi viták egyre inkább megkérdőjelezik az állam politikai alapjait és a társadalom sebezhető kohézióját. Ebbe az érzékeny helyzetbe nyújtott betekintést a Szarajevói Egyetem professzora, amelyben számos megosztottság látszik aláásni az ország törékeny stabilitását, valamint számos külső tényező – például a térségben versengő geopolitikai érdekek – egyre inkább alakítja a belső diskurzusokat. Képet kaphattunk az ország jelentős politikai és társadalmi tendenciáiról: Dževada Šuško elemezte és kontextusba helyezte az egymást keresztező etnikai, vallási és kulturális identitások szerepét ezekben a folyamatokban.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen részt vevő Márkusz László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, Magyarország volt koszovói nagykövete, Hóvári János nagykövet és volt helyettes államtitkár, a Török Államok Szervezetének képviseleti irodavezetője, Várady Tibor, Jugoszlávia korábbi igazságügyi minisztere, Makai József, újságíró, a 168 óra volt főszerkesztője egyetértettek abban, hogy a terülti egység megőrzése, az Európai Unióhoz csatlakozás és a modernizáció a Bosznia-Hercegovina jövőjét meghatározó legfontosabb kérdések.
A program zárásaként Baranyi Tamás Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese a magyar-bosznia-hercegovinai kapcsolatokról beszélt. Véleménye szerint Magyarország a kulturális diplomáciai és a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint a balkáni állam európai integrációs folyamatának támogatása terén tehet erőfeszítéseket.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes