Olaszország választások után – Európai perspektívák

A Stratégiai Tanulmányok Intézete által szervezett Európa Klub sorozat október 27-i rendezvényének vendége Rocco Buttiglione korábbi olasz európai ügyekért felelős miniszter, uniós biztosjelölt, egyetemi tanár volt, akivel Győri Enikő európai parlamenti képviselő, Magyarország korábbi római nagykövete beszélgetett.

Köszöntőjében Prőhle Gergely intézetvezető kiemelte: Buttiglione kereszténydemokrata politikus, aki jól ismeri térségünk eszmetörténetét. Gondolkodásmódjára, értékrendjére jellemző, hogy 1994-ben hitbeli, értékrendbeli meggyőződése miatt nem lehetett az Európai Bizottság tagja. Az olasz választásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: konszolidálódni látszik a helyzet, de számos érdekes elem van jelen az olasz belpolitikában. Az est vendége tapasztalt politikus, aki nemzetközi összefüggésben is látja és értelmezi a belpolitikai folyamatokat.

A beszélgetés az olasz belpolitikai sajátosságok tisztázásával kezdődött. Az olasz fasizmusról ugyanis fontos tudni, hogy az kezdetben Marx dialektikáját – amelynek központi eleme a hatalomért folytatott osztályharc – a nemzetekre vonatkoztatta, azaz nemzetek közti küzdelemről beszéltek, amelyben a nemzet kulturális egységet jelentett. A második világháború után azonban ez változott: a fasiszták átálltak a kommunista pártba, a nemzeti eszmére, az „Isten, haza, család” – gondolatkörre többé nem került hangsúly. Eközben a kereszténydemokratáknak nem volt víziójuk.  Akkoriban úgy érezték – hibásan, vélekedett a professzor –, hogy a jobbközép csereszabatos a balközéppel. Márpedig a katolicizmus és kommunizmus összebékítésére irányuló kísérlet eredménye nem lehet más, mint az, hogy mindkét tábor elveszíti eszmei alapjait.

A jelenlegi olasz helyzetről a professzor elmondta: megváltoztak a politikai pólusok. A baloldal a munkások pártja volt, ám ma már csak az olasz munkások 10 százaléka szavaz ide, 31 százalékuk a konzervatív Giorgia Melonit és pártját támogatta az októberi választásokon. A most megválasztott miniszterelnök kapcsán Buttiglione reményét fejezte ki, hogy az említett nemzeti eszme és az Isten, haza, család hármas értéke visszakerül a politika fősodrába. „Annak is szimbolikus jelentősége van, hogy Meloni az első női miniszterelnök. Jó üzenet, hogy az eskütételkor ott volt a kislánya is. A fiatalok láthatják, hogy sok munkával el lehet jutni ilyen pozícióba”.

Szóba került a német belpolitika, a CDU helyzete is. Helmut Kohl politikai pályája kapcsán a professzor aláhúzta: a német kancellár képes volt a német újraegyesítés idején az erkölcsi nyomást politikai projektbe irányítani. A rendszerváltó évek kapcsán Buttiglione úgy fogalmazott: „Újra akartuk egyesíteni Európát úgy, hogy mi nyugatiak megtanítjuk nektek, keletieknek, hogy miképpen működik  a piacgazdaság és a demokrácia. Ti pedig hozzátok a kommunizmusban szerzett tapasztalataitokat. Ez azonban nem sikerült. A nyugatiak bezárkóztak és nem akartak hallani a keleten még élő értékekről, sem Platónról, Európáról. Így az egyesülés egy konfliktusokkal teli Európát eredményezett. Mi akkor Európai Alkotmányt akartunk keresztény értékekkel, helyette lett egy Lisszaboni Szerződésünk, ami most a válság idején nem segít” – fogalmazott. 

Az unióval kapcsolatban Buttiglione rámutatott: kezdetben a kereszténydemokraták és a szocialisták együtt vezették Európát, „veszekedve, de együtt”. Ma már nem ők vannak többségben az Európai Parlamentben. Ha Európai Egyesült Államokat akarnak, akkor ahhoz létre kell hozni a demokratikus jobb- és baloldalt, akik egymással versenyezni tudnak. Szükség van továbbá egy új alkotmányra is.  Korábban az unió a jogokról szólt, most sokkal inkább a kötelességekről. Létezik-e európai démosz? Akarunk-e azzá válni? – ezeken el kell gondolkodnunk.

A professzor úgy vélte: mindenekelőtt közös európai értékeinket kell meghatároznunk. Ha ettől félünk, akkor a nem tud létrejönni a vágyott egység. A démosz fogalma egyébként nem etnikai, hanem kulturális alapú, miközben jelenleg a lisszaboni szerződésben éppen a kulturális közösségre vonatkozó rész a legkevésbé kidolgozott – mutatott rá. „Újra kell alapítanunk európát. Most olyan, mint egy szép palota de nincs rajta tető. Újjá kell építeni! – hangsúlyozta Buttiglione. 

 

Szöveg: Kovács Lilla, ludovika.hu

Fotó: Szilágyi Dénes