Változóban a vallásos kínálat

Csökken a vallásosság társadalmi jelentősége, az emberek a hitet és a vallást nem a hagyományos egyházi intézményekben keresik – erről beszélt az európai vallásszociológia egyik kiemelkedő alakja, Gert Pickel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A keresztény vallásosság állapotát feltáró konferencián elhangzott az is: a kereszténység eltűnését illetően nincs ok pánikra, de számos negatív jel kíséri Európa elvilágiasodását.

A szekularizáció (elvilágiasodás) és a bevándorlás átalakította a hagyományos zsidó-keresztény értékrendhez való viszonyt, erre a folyamatra a politikai szereplők is eltérő válaszokat adtak. A kereszténység változó szerepe az európai társadalmakban címet viselő konferencia arra vállalkozott, hogy megértse az európai kereszténység helyzetét és elemezze az európai egyházak jövőbeli kilátásait – mondta megnyitójában Prőhle Gergely, a szervező Habsburg Ottó Alapítvány és az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézet igazgatója. A konferencia három paneljében a szakértők szociológiai adatokon keresztül vontak le következtetéseket a keresztény vallásosság állapotát illetően, illetve bemutatták az erre adott politikai válaszokat és a keresztény egyházak reflexióit.

Nyitóelőadásában Gert Pickel vallásszociológus arról beszélt: a vallásosság társadalmi jelentősége a korábbitól eltérően csökken és a szekularizáció a modern világban egyes magyarázatok szerint azt is jelenti, hogy sokan szeretnék ugyan megélni vallásosságukat, van igényük a transzcendenciára, ám azt nem egyházi keretek között keresik. A Lipcsei Egyetem egyetemi tanára szerint a vallásosságban megjelent az egyéni, individuális elem, „a vallásos tér politikaibbá vált” és a lakosság meghatározott hányada felekezet nélküli. Magyarország utóbbi szempontból a középmezőnybe tartozik 45 százalékkal, míg például Kelet-Németországban ez az arány eléri a 75 százalékot. A szekularizáció a 30 év alattiak körében igen látványos, körükben nő a nem vallásosak száma. Még a hagyományosan vallásosnak számító Lengyelországban is csökken a szentmisékre látogatók száma, a fiatalok elfordulnak a vallásosságtól. Gert Pickel szerint ez a jelenség az értékrendszerek változásához kapcsolódik, a vallást ugyanis egyre kevesebben tartják modern dolognak. Ráadásul a vallásosság egyre inkább a privát szférába szorul, mert a vallásra sokan nem közösségépítő erőként, hanem konfliktusforrásként tekintenek. Mindebből pedig az következik, hogy a szekularizációs folyamatok nem visszafordíthatók. A professzor szerint az egyházak ott tudnak igazán erősek lenni, ahol társadalmi-szociális jelentőséggel bírnak. Van olyan ország, ahol az önkéntes szervezetek fele valamilyen templom köré szerveződik. Gert Pickel szerint a jövőben is egyre inkább szembe kell nézni az elvilágiasodással. Az embereknek egyre kevesebb tudása van arról, mi történik egy templomi szertartáson, így a generációk közötti kommunikációnak kiemelt jelentősége lesz. Az elhangzottakra Rosta Gergely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense reflektált. Elmondta: Magyarországon az emberek több mint 70 százaléka hisz Istenben, ám istenképük nem esik egybe az egyházak által közvetített képpel. Ugyanakkor Közép-Európára inkább jellemző, hogy a kereszténységet európai értéknek tekintik. A szakember szerint a szekularizáció akkor fordítható meg, ha azt veszélynek értékeljük a saját kultúránkra. Az elvilágiasodás folyamatát gyorsíthatják a klérust érintő botrányok. A keresztény értékek helyes képviselete és az egyházak szociális szerepvállalásai, intézményei azonban pozitívan hatnak.  Rosta Gergely szólt egy jövőbe mutató amerikai tanulmányról is, amely szerint 2050-ig nő majd a muszlim lakosság száma a kontinensen és eléri a népesség 60 százalékát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy közülük mindenki gyakorolja is majd vallását. A felmérés szerint a keresztények száma csökken majd, de még mindig a kereszténység marad a többségi vallás Európában. Az előrejelzés tehát nem erősítette meg azokat a véleményeket, amelyek egy muszlim Európát vizionálnak.

A konferencia további előadásaiban a társadalmi folyamatok mögött húzódó szociológiai adatokat, a modern világ kihívásaira adott keresztény válaszokat és a keresztény politizálás 21. századi esélyeit tárták fel a kutatók. Fábri György egyetemi docens, a Magyarországi Evangélikus-Lutheránus Egyház Északi Egyházkerületének világi vezetője arról szólt: a 2011-es népszámlálás adatai szerint a lakosság több mint 50 százaléka vallotta magát valamilyen felekezethez tartozónak, az idei népszámlálási előrejelzés ebben a tekintetben 15 százalékos csökkenést jelez, ami intő jel az „elkereszténytelenedés” folyamatát illetően. Török Csaba egyetemi tanár, az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház plébánosa emlékeztetett a II. Vatikáni Zsinat intelmére, miszerint „az Egyháznak mindig kötelessége vizsgálni az idők jeleit, azért, hogy minden nemzedéknek megfelelő módon tudjunk választ adni az emberek örök kérdéseire.” Niklaus Peter református teológus, a zürichi Fraumünster emeritus lelkésze szerint a keresztény egyházak továbbra is nagy jelentőséggel bírnak a társadalom számára, ebben Svájc „különleges eset”, mert a vallás egyénivé vált, csökkent az egyházhoz való kötődés, de Svájc nem lett kevésbé vallásos. Ötven évvel ezelőtt Svájc lakosságának fele volt protestáns, 2020-ban már csak 22 százalék, tehát az elvilágiasodásban Svájc sem „különleges eset”.  

Baritz Sarolta OP, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunktusa a profit maximalizálás helyett a közjó megvalósítását célul tűző „emberalapú gazdaság” elemeit mutatta be. Megfogalmazása szerint ennek a gazdasági rendszernek az alapja az érték, amelyet a profit segítségével szeretne megvalósítani, a munka alanyának pedig – Szent II. János Pál pápa gondolatai nyomán – az értékteremtő embert tekinti. Hölvényi György, az Európai Parlament tagja a kereszténydemokrácia európai helyzete kapcsán úgy fogalmazott, hogy Nyugat-Európa bizonyos „felületein” Istenről, hitről és kereszténységről egyszerűen nem lehet beszélni, nemcsak azért, mert nem divatos, hanem azért is, mert privát ügynek tekintik. Hölvényi György szerint mindez az istenkeresés szabadságának akadályozása, ami ellen a kereszténydemokráciának tennie kell. A kereszténydemokrácia azonban hívők nélkül nem tud létezni – hívta fel a figyelmet. Wim Vandewiele, a Leuveni Katolikus Egyetem egyetemi tanára szerint a kereszténység változó szerepét tekintve nincs okunk pesszimizmusra, mert a szociális Európában a keresztény felekezetek által működtetett szervezeteknek kiemelkedő szerepük van. A professzor szerint a hitközösségeknek szerepet is kell vállalniuk abban, hogy „szociális-társadalmi vállalkozókként” dolgozzanak egy valóban szociális Európa érdekében, mert ez lehetővé teszi, hogy a kereszténység újra pozícionálja magát egy posztszekuláris társadalomban.

Rocco Buttiglione volt olasz miniszter, az Edith Stein Filozófiai Intézet professzora az egyházak megszűnéséről neki feltett kérdésekre fogalmazta meg személyes válaszát. Szerinte egy történelmi korszak végét járjuk, a civilizációk megszűnése egyben vezethet az egyház megszűnéséhez is, mint az a történelemben már sokszor előfordult. Isten azonban mindig feltámasztotta az egyházat a ma már szentként tisztelt emberek révén. A professzor beszélt a keresztény politizálásról, azokról az erkölcsi energiákról, amelyek annak idején egy új Európa építéséhez vezettek az olyan politikusok által, mint az egykori német kancellár, Helmut Kohl. Európa azonban nem tudta meghatározni saját kulturális identitását, nem tudott alkotmányt alkotni, ami válsághoz vezetett. A vallási mozgalmak nem tudtak politikai fórumra találni. Ebből a kiutat Rocco Buttiglione Európa „újraépítésében” látja. Európa többre érdemes, mint amit eddigi intézményei biztosítani tudnak neki, egy új eljövendő kor előképe látszik – hangoztatta a professzor.

Ján Figel volt szlovák miniszter, volt uniós biztos és vallásszabadságért felelős különmegbízott szerint a vallás világszinten nincs hanyatlásban, hiszen egy felmérésben a világ lakosságának 84 százaléka nyilatkozott pozitívan vallásosságáról. Európa ugyanakkor speciális helyzetben van, mert sokan nem értik a vallást, amely erkölcsi felfogás, kulturális háttér és világnézet, identitás. Figel szerint a keresztények a testvériség értékének kifejezésében tudnak szerepet játszani, mert e nélkül nem lesz egyenlőség és szabadság.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes