Európa nap – amikor a jövő elkezdődött. Az Európai Unió történetének tanulságai címmel rendeztek Európa napi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) május 8-án. Az eseményen politikusok és szakértők tekintették át az integráció történetét és fejtették ki gondolataikat az Európai Unió (EU) jövőjének lehetséges alakulásáról.
„Mi magyarok minden év májusában nemcsak az unió alapjainak megteremtésére, hanem Magyarország Európai Uniós csatlakozására is emlékezünk” – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter, emlékeztetve: jövőre – amikor ismét hazánk tölti be az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét – már tagságunk 20. évfordulóját ünnepeljük.
Európa napja a kontinensünket meghatározó egység és sokféleség ünnepe is – fogalmazott Varga Judit, felidézve a közelmúltban lezajlott pápalátogatást, amely szerinte illeszkedik Robert Schuman alapgondolatához, amely szerint „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”.
„Mi minden nap azért dolgozunk, hogy ez az Európa keresztény legyen” – jelentette ki az igazságügyi miniszter, kiemelve: a 2024-es uniós választásokon határozzák meg a 2024 utáni Európa politikai irányait, majd júliustól hazánk tölti be az elnöki pozíciót.
Ismét Schumant idézve kifejtette: „Az Európai együttműködés célja nem az, hogy csorbítsa a nemzeti jelleg érvényesülését, vagy magába olvassza azt, hanem, hogy tágabb cselekvési tervet nyújtson számára”. Leszögezte: az, hogy már 20 éve tagjai vagyunk az uniónak, azt jelenti, van mit mondanunk a kontinens számára és a konszenzus, amire hazánk törekszik, sokkal sikeresebb Európát eredményezhet.
A hallgatókhoz szólva Varga Judit elmondta: 2004 óta felnőtt egy újabb nemzedék, amelynek tagjai hazánk és az unió bástyái is lehetnek, ezért a kormány kikéri a véleményüket és meghallgatja ötleteiket, javaslataikat. Kiemelte: négy évvel ezelőtt az NKE-vel közösen azért indították el a Nemzetek Európája Karrierprogramot, hogy olyan mindennapi tudást szerezhessenek a fiatalok, amellyel az uniós intézményeknél is megállhatják a helyüket.
„Aki ma európai ügyekkel foglalkozik, annak szaktudásra, nyelvtudásra, bölcsességre, rugalmasságra, erős idegzetre és hatalmas magyar szívre van szüksége” – fogalmazott az igazságügyi miniszter, aki szerint a magyar elnökség hozzájárul majd az erős Európa megteremtéséhez.
„Az európai béke és egység emléknapját minden év május 9-én ünnepeljük, az esemény üzenetének idén rendkívüli jelentősége van” – jelentette ki köszöntőjében Deli Gergely rektor. Kifejtette: az Európa-napon arról emlékezünk meg, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter nyilatkozatában egy új politikai együttműködést és az Európai Unió alapjait vázolta fel 1950. május 9-én. Erre azért volt szükség, hogy a kontinens országai között soha többé ne robbanjon ki háború – emelte ki. Hangsúlyozta: a szomszédunkban zajló orosz–ukrán háború miatt most közvetlen közelről érezzük a béke fontosságát és az európai együttműködés jelentőségét.
Utóbbi jegyében az NKE 42 európai egyetemmel kötött együttműködési megállapodást, de további intézményekkel, professzorokkal és hallgatókkal ápol szoros kapcsolatot – számolt be Deli Gergely. Hazánk 19 éves európai uniós tagsága és a közelgő uniós elnöksége szempontjából kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy az NKE több képzése és tudományos tevékenysége is kötődik az EU-hoz.
„Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara a hazai és nemzetközi közigazgatási szakemberek képzésének bázisintézménye” – mutatott rá a rektor, részletezve, hogy a karon külön Európa-tanulmányok Tanszék, Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék, valamint Koller Boglárka nemzetközi rektorhelyettes irányításával Jean Monnet Chair is működik. Felidézte azt is, hogy miniszteri kinevezéséig Navracsics Tibor, korábbi uniós biztos vezette az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetét. Kitért az Igazságügyi Minisztériummal közösen indított Nemzetek Európája Karrierprogramra is, amely az európai közszolgálatra, az uniós intézményekbe való sikeres felvételire készíti fel a résztvevőket. Hozzátette: az NKE részt vesz a 2024-es magyar uniós elnökség személyi állományának felkészítésében is.
„Egyértelmű célunk, hogy az egyetem rendszeresen teret adjon az európai integrációval kapcsolatos szellemi eszmecserének” – szögezte le végül Deli Gergely, utalva arra, hogy a közelmúltban az Elysée-szerződés 60. évfordulójáról is megemlékeztetek.
Az európai integrációs folyamat megindulásának okairól már Martonyi János, Magyarország korábbi külügyminisztere beszélt előadásában. A politikus felidézte: a német szén- és acélipart szerették volna ellenőrzésük alá vonni a II. világháborúban győztes hatalmak, amit közösségi jelleggel, a nemzetközi kereteken túllépve szerettek volna megvalósítani. Mindez nemcsak gazdasági, hanem biztonsági célokat is szolgált – mutatott rá, hangsúlyozva: a kommunista Szovjetunió fenyegetettségétől való félelem is ösztönözte az európai egység kialakítását, amelyből nagy részt vállaltak a kereszténydemokrata mozgalmak és pártok. Kijelentette: nélkülük az európai integrációs folyamat nem indult volna meg.
Jean Monnet-ról szólva elmondta: a francia köztisztviselőnek köszönhető, hogy az integráció kilépett a jogi keretek közül és olyan önálló intézmények jöhettek létre, amelyekre a szuverén államok átruházták a döntési jogköröket.
Úgy fogalmazott: ha az európai államok előbb észrevették volna, hogy a kultúrnemzet többet jelent az országhatárnál, akkor el lehetett volna kerülni a korábbi és a napjainkban is felmerülő konfliktusokat. Európai szempontból a homogén nemzetállam nem megoldás – tette hozzá.
A római szerződést a Capitolium dombon, pápák szobrainál, a Lisszaboni szerződést pedig a Szent Jeromosról elnevezett kolostorban írták alá, vagyis a kereszténység része az európai identitásnak – emlékeztetett Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója. Szerinte ezért is szimbolikus, hogy a rendezvényt az egyetem kápolnájában tartották.
A Nemzetek Európája Karrierprogramról elmondta: gyakorlatorientáltan és kellő intellektuális mélységben foglalkozik az Európai Unió ügyeivel.
A köszöntők után Európai történelem – magyar sorskérdések címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést, amelynek moderátora Koller Boglárka Jean Monnet professzor, az NKE nemzetközi rektorhelyettese volt.
Egy 2009-es ausztráliai látogatását idézve Navracsics Tibor, területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter elmondta: nagyon furcsa volt szembesülni európaiként az ottani térképpel, amelynek középpontjában nem Európa volt, ahogy mi, európaiak megszoktuk. Rámutatott: míg egy magyar diák megtanulja a nyugat-európai térség történetét, addig az ott élőknek nincs rálátásuk a közép-európai országokra, mert nem része a tantervnek. Szerinte Európa jövője függ attól, hogy megtanuljuk egymás kultúráját, mert ez az európai integráció lényege. Ennek része a bővítés is, ha az a békét szolgálja – tette hozzá.
A vasfüggönytől három kilométerre születetett és az édesapja rendszeresen elvitte a határsávig – idézte fel Hiller István, korábbi kulturális és oktatási miniszter, országgyűlési képviselő, aki akkor érezte először szabadnak és európainak magát, amikor már nem kellett megfordulni a határnál. Emlékeztetett: az európai integráció több évszázados gondolat, de nem mindegy, hogy hatalmi dominancia eredményeként, vagy önként vállalt közösségként valósul meg. Utalva az Egyesült Királyság kilépésére, felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban több volt a kudarc mint a siker, hansúlyozta azonban, hogy hazánk jövőjét az Unióban képzeli el.
A panelbeszélgetés harmadik résztvevője, Mustó István, a Német Fejlesztési Intézet egykori munkatársa, korábbi országgyűlési képviselőként számtalan Európával kapcsolatos tanulmány készítésében vett részt. Beszélt azokról a világpolitikai változásokról, amelyek befolyásolták az integrációt: Amerika egy hegemón hatalommá változott, a Szovjetunió megszűnt, megjelent viszont Kína. Szerinte az EU bővítése gyengítette az intergrációt, hangsúlyozta viszont, hogy Európa annál erősebb, minél egységesebb.
A konferencia második részében – amelynek moderátora Prőhle Gergely volt – az 1945 és 1995 közötti osztrák uniós elképzelésekről beszélt Helmut Wohnout, az Osztrák Állami Levéltár főigazgatója, majd az Európai Unió Történeti Archívumáról tartott előadást Dieter Schlenker, az Európai Unió Történeti Levéltárának (Firenze) igazgatója, végül Történelem, emlékezet és az európai projekt címmel Aline Sierp, a Maastrichti Egyetem oktatója fejtette ki véleményét.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Halápi Katinka