Klemens Wenzel Lothar von Metternich, a Habsburg Birodalom egykori kancellárja 250 évvel ezelőtt született, politikai elvei azonban napjainkban is követendő példaként szolgálnak. Az évfordulóról közösen emlékezett meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Tanulmányok Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány október 26-án a Ludovika Campuson.
Metternich a béketeremtésben sikeres államférfi volt, erre hívta fel a figyelmet többek között az az idén 100 éves Henry Kissinger is, akinek munkásságáról korábban tartottak konferenciát az NKE-n – emlékeztetett köszöntőjében Prőhle Gergely. Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója a rendezvény első előadójáról, Bernd Posseltről elmondta, hogy Habsburg Ottó munkatársaként és szudétanémet származású politikusként sokat tett a határon túli magyarságért.
Sokszor vidám, mert sokszor jár Magyarországon – jelentette ki előadásának kezdetén Bernd Posselt korábbi európai parlamenti képviselő. Kifejtette: 1984 és 1988 között a Páneurópai Unió elnökeként tevékenykedett, és utazást szervezett hazánkba, nagymamája pedig nevelőnő volt Szegeden. Metternichről elmondta, hogy I. Ferenc császár – akinek Mária Ludovika császárnő volt a harmadik felesége – külügyminisztere és az abszolútizmus jelképe volt. Sokáig reakciósnak tartották, de Kissinger ezt megcáfolta. Beszélt egyebek mellett a kancellár Rajna és Morva vidéki származásáról, illetve arról, hogy a Metternich család öt magyar származású rokonnal is rendelkezett, akik a Zichy, a Sándor és az Esterházy dinasztia tagjai voltak. Kitért arra is, hogy az osztrák politikust hogyan befolyásolták strasbourgi tanulmányai az ottani diplomata akadémián, a Brüsszelben töltött idő, valamint a francia forradalom.
Metternich felismerte, hogy egy liberális, alkotmányos rendé lehet a jövő, ugyanakkor a szabadságjogok fejlődése nacionalizmushoz vezethet, ami felemésztheti Európát – fejtette ki Bernd Posselt. Felidézte, hogy az osztrák kancellár szerint az államnak foglalkoznia kell a nemzettel, de a nemzetnek nem szabad eluralkodnia az államon. Beszélt arról az 1816-os föderalista modellről is, amit Metternich dolgozott ki a monarchia reformjával kapcsolatban, kitérve Erdélyre és Galíciára is. A szakértő szerint ezt sokáig rosszul értelmezték.
Metternich tudta, hogy csak egy olyan rend hozhat tartós békét, amely kompromisszumokon alapul – hangsúlyozta Bernd Posselt párhuzamot vonva az 1814–15-ös bécsi kongresszus és az 1919-es Párizs környéki békék között. A trianoni és a többi szerződés diktátum volt, ami miatt máig szenvedünk – jelentette ki. Felidézte azt az elvet is, hogy Metternich szerint a legyőzötteket is tisztelettel kell a tárgyalóasztalhoz szólítani.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az európaiak a világ népességének 11 százalékát adják, és fennmaradásunk érdekében egységes védelmi politikára van szükség – fogalmazott Bernd Posselt, szerinte ugyanis Európának föderatívnak és nem centralistának kell lennie. A béke csak akkor lehetséges, ha megpróbálunk egy olyan rendet teremteni, amelynek fenntartásában mindenki érdekelt – hangsúlyozta.
Andrássy Gyula politikai jeltőségéről már Fónagy Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézetének habilitált egyetemi docense beszélt előadásában. Kiemelte: a 200 éve született magyar államférfi az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztereként az európai politika alakítója is volt. A történész felhívta a figyelmet azokra a változásokra, amelyek a reformkor idején következtek be Európában. Egyebek mellett beszélt arról, hogy Andrássy 1849-ben isztambuli diplomataként dolgozott, majd néhány év emigráció után az 1850-es években visszatért, és Deák Ferenc egyik belső munkatársa lett. Úgy fogalmazott: a politikus az osztrák-magyar kiegyezés kidolgozásában jelentős szerepet vállalt európai látókörének köszönhetően. Hangsúlyozva: Andrássy miniszterelnöksége idején indult el hazánk gazdasági és társadalmi modernizációja, illetve a jogállam alapjainak lerakása. Kiemelte: munkáját azzal ismerte el az uralkodó, hogy a külügyek és a császári ház miniszterévé nevezte ki, magyar politikus pedig ilyen befolyásos pozícióba nem került a Habsburg Birodalom megalakulása óta.
A rendezvény második felében Metternich, Andrássy Gyula és Kissinger tevékenységéről, illetve máig ható politikai elveikről az esemény előadói mellett Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese, Fiziker Róbert történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának levéltárosa és Magyarics Tamás történész, korábbi dublini nagykövet fejtették ki gondolataikat. A kerekasztal-beszélgetés moderátora Prőhle Gergely volt.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes