November 16-án tartotta meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Budapesti Francia Nagykövetséggel közösen azt a konferenciát, amely az európai versenyképesség jelenlegi és jövőbeni kihívásairól szólt.
Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója megnyitóbeszédében kiemelte: a francia és a magyar diplomáciai együttműködés önmagában is fontos kérdés, ugyanakkor igyekezni kell mindig többet megtudni az általános európai tapasztalatból is.
„Úgy gondolom, hogy a versenyképesség manapság még fontosabb, nemcsak az Európai Unió Tanácsának jövő évi magyar elnökségi programja miatt, hanem általánosságban is, ugyanis ez nagyon fontos téma magyar és európai szempontból is” – emelte ki az igazgató. Mint mondta, nagy megtiszteltetés és öröm, hogy Noëlle Lenoir, a korábbi francia európai ügyek minisztere jelen van az eseményen, aki óriási tapasztalattal rendelkezik nemcsak a politikában, hanem a jogban és a gazdaságban is, így – az igazgató szerint – ő a legmegfelelőbb ember, aki beszélni tud a franciaországi tapasztalatokról a politikai és gazdasági versenyképesség terén. Noëlle Lenoir korábbi francia EU-ügyi miniszter előadásában kitért az Európai Unió történetére. Kiemelte, hogy az EU a második világháború után jött létre, közös akaratból. „Inkább együtt akarunk lenni, mint egymás ellen” – fogalmazott a korábbi miniszter. Hozzátette, az ötletet a háború után Nyugat-Európa tudta létrehozni, mert sajnos Magyarország akkor nem volt szabad ország. „Olyan politikai entitást akartunk létrehozni, hogy meg tudjuk védeni magunkat, és amely eleinte sokkal jobban integrálja kultúránkat, mint gazdaságunkat” – emelte ki Lenoir. Az eredmény a béke volt, ugyanis évtizedek alatt egyáltalán nem voltak háborúk. Hangsúlyozta, hogy most viszont a fiatal generációk új kihívásokkal néznek szembe, és úgy gondolja, hogy ez bizonyos értelemben nehezebb is, mint amivel a korábbi generációknak meg kellett küzdenie. Kiemelte, hogy ennek értelmében a fiataloknak döntened kell: meg akarják menteni a demokráciát? A korábbi miniszter ugyanis úgy látja, nem lehet megvédeni az értékeinket versenyképesség, gazdasági erő és stratégiai autonómia nélkül.
Palkovics László, a korábbi Innovációs és Technológiai miniszter is előadásában azt emelte ki, hogy jelenleg nehéz kihívásokkal nézünk szembe. „Kérdés, hogyan fogunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal?” – tette fel a kérdést Palkovics László. Úgy látja, mint mérnökként, mint korábbi technológiai innovációért felelős miniszterként, hogy a technológiai újításban kell keresni a megoldást.
Kiemelte a robotizációt, mesterséges intelligenciát, amelyet szerinte ki kell ismerni és használni kell ezt a tudást. Előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország high-tech ország, ezért meg kell találnunk azokat a csúcstechnológiai példákat, amelyek segítenek majd a fejlődésben. Az előadások utáni kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők szerint az európai integrációt a válságokra adott válaszként határozták meg az alapító országok.
A két korábbi miniszter egyetértett abban is, hogy a közös modellünk a tisztelet, a bátorság, az európai kultúra, ami a tudományos haladásba vetett hitet is jelenti. Lenoir szerint a versenyképesség első feltétele az a hit, hogy mindig lehet fejlődni, és ebben a fiataloknak nagy felelősségük van. „Úgy gondolom, hogy szükségünk van olyan emberekre, akik nem állnak ellent annak, hogy az emberiség új dolgokat akarjon felfedezni” – fogalmazott a korábbi EU-ügyekért felelős francia miniszter. A résztvevők szerint, ha versenyképesek akarunk lenni, közösen kell fellépnünk a világpolitikában, és nemcsak az EU közösségben, de a termelékenységben is össze kell fogni. Hozzátették azt is, hogy a kontinensnek tudományos és technológiai egységnek kell tekintenie magát.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes