A páneurópai gondolattól a maastrichti szerződésig címmel tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen november 17-én. Az eseményen az Európai Unió megalakulásáról, az integráció jelenlegi helyzetéről és a jövőbeni kihívásokról neves magyar és külföldi politikusok fejtették ki gondolataikat.
Habsburg Ottó 1936 óta volt tagja a páneurópai mozgalomnak és 50 évvel ezelőtt lett a szervezet elnöke, ugyanakkor az európai gondolat intézményesülésében is szerepet játszott – emelte ki köszöntőjében Prőhle Gergely. Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója hangsúlyozta: az osztrák politikus az Európai Parlament tagjaként szeretett volna befolyást gyakorolni, amit 1979-től húsz éven át meg is tett.
Magyarország elfogadja az európai közösség alapvető szabályait, de nem mond le arról a jogáról, hogy számon kérje azokat az intézményeken is – jelentette ki előadásban Bóka János. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta: hazánk a szabályokat a többi tagállamon is számon kéri, és az alakításukban továbbra is aktív szerepet vállal. Véleménye szerint az Európai Unió alapító atyái közé tartozik Habsburg Ottó is, akinek a magyarság és az európaiság konkrét kötődés volt, a magyart pedig az anyanyelvének tekintette. Az osztrák politikus páneurópai alapelvei között szerepelt egy „Nagy Európa” kialakítása, amelynek része a nyugat-balkáni integráció, az egyéni és az állami monopóliumok elleni küzdelem, a polgári szabadságjogok kiterjesztése és védelme, valamint a társadalmi felelősségvállalás és a szociális igazságosság érvényesülése – részletezte. Felidézte: Habsburg Ottó fontosnak tartotta a szubszidiaritás elvét is, vagyis hogy a döntések a polgárokhoz lehető legközelebb eső szinten szülessenek, illetve, hogy az európai jogalkotásnak csak akkor van helye, ha azt a közösség is támogatja. Bóka János szerint nem véletlen, hogy ez az alapelv a maastrichti szerződésbe is bekerült. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy napjainkban az uniós intézmények szinte mindig szükségesnek tartják a beavatkozást, a tagállami kormányok viszont jóval ritkábban, ez pedig surlódáshoz vezet. Az Európai Unió intézményeit csodának is nevezhetjük – jelentette ki Michael Gehler, a Hildesheimi Egyetem Történeti Intézetének vezetője, aki szerint a csúcspont a maastrichti szerződés volt. A Jean Monnet Chair professzori címmel is rendelkező előadó az I. világháború végét lezáró békéktől napjainkig tekintette át azokat az elveket és gondolatokat, amelyek nyomán kialakult az integráció. „Ha Európa szeretne még a színtéren maradni, a multilaterializmus az egyetlen esélye” – zárta előadását.
Ha az Unió felveszi Ukrajnát a tagállamok közé, a balkáni államokat is valódi perspektívával kell kecsegtetni – fogalmazott Benita Ferrero-Waldner, Ausztria korábbi európai és nemzetközi ügyekért felelős szövetségi minisztere az előadások után megtartott kerekasztal-beszélgetésen. Az Európai Bizottság tagja fontosnak nevezte, hogy a jelöltek is nyitottak legyenek és teljesítsék a csatlakozási feltételeket, amiben az EU-nak segítenie kell őket. Kijelentette: a jövőben gyorsabban kell válaszolni a geopolitikai kihívásokra, és hatékonyabban kezelni a klíma-, biztonság- és migrációs politikát.
A demokrácia egy nyugati gondolat, amit meg kell menteni és tovább kell vinni, de a versenyképességen is javítani kell – erről már Noëlle Lenoir, Franciaország korábbi európai ügyekért felelős minisztere beszélt. A francia alkotmánytanács tagja rámutatott: szigorítani kell az NGO-kal kapcsolatos jogszabályt, mert az újonnan létrejött politikai pártok között nagyon sok ilyen található. Ezek a magukat civilnek mondó szervezetek befolyásoló hatással is rendelkeznek, és beavatkoznak Európa irányításába, ami nagy veszélyt jelent – fogalmazott. Fontosnak nevezte a nemzeti szuverenitás megtartását, a tagállamok együtt szavazását és a közös európai hadsereg létrehozását. Megerősítette: Európa demokratikus országokból áll, amik között van összetartás. Kiemelte: új piacokra és innovációra van szükség.
Nagyon veszélyes időket élünk, az unió 2008 óta krízisből krízisbe sodródik – emlékeztetett Győri Enikő európai parlament képviselő. Felidézte a pénzügyi és a migrációs válságot, a brexitet, a világjárványt, illetve az orosz-ukrán és az izraeli-Hamász háborút, majd arra figyelmeztetett: meg kell találni, mi teszi ellenállóbbá az Uniót. Hangsúlyozta: olyan Európában hisz, amely azért dolgozik, hogy jobb legyen a polgárainak, és amelyben jobban tudjuk a közös ügyeinket együtt szolgálni, mint külön. Véleménye szerint ehhez gazdasági fenntarthatóságra is szükség van. Emlékeztetett: Európának vele született sokszínűsége és gazdagsága tesz bennünket kreatívvá és egységessé a sokszínűségben. Károsnak nevezte, hogy az uniós intézmények a kompetenciájukon túl is végrehajtanak feladatokat, de ide sorolta az elszámoltatási problémákat és a lassú döntéshozatalt is. Rámutatott: az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is vissza kell térnie az eredeti feladatához, és nem szabad politikai játékokba bocsátkoznia, mert nem ideológiai, hanem gazdasági megfontolásból kell lépéseket tenni.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes